azonosító:

6193

törzsszám:

2329

szélesség (lat):

N 47° 47,386'

hosszúság (lon):

E 18° 44,339'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Lakóépület

eredeti főtípus:

palota

jelenlegi kategória:

Lakóépület

jelenlegi főtípus:

palota

megye:

Komárom-Esztergom

helység:

cím:

helyrajzi szám:

17155

település KSH kódja:

25131

földhivatal:

Esztergom Körzeti Földhivatal

állapot:

Pusztuló

rövid leírás:

Téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtető saroképület, U alakban bővítve. Oldalhomlokzatához az utcafronton emeletes-, ahhoz földszintes mellékszárny csatlakozik. Az U másik szára kisméretű, újabb toldalékkal. Főhomlokzatának közepén gazdagon díszített, pilaszterekre támaszkodó profilos párkánnyal lezárt kosáríves, a Sándor család bárói címerével díszített kőkeretes kocsiáthajtós kapu. Földszint és az emeletes mellékszárny mindkét szintje fiókos dongaboltozatos, emelet síkfödémes, kapualjból nyíló lépcsőház eredetileg boltozott. Falképek és díszítőfestés: az emeletes épületek mindkét szintjén, 18. század vége. A ház helyén Bottyán János serfőzdéje állt. Vagyonának elkobzása után Kukländer városparancsnoké lett, akitől Papes Ádám alezredes vette meg. Özvegye 1723-ban adta el Sándor Menyhért alispánnak, aki korábbi épületmaradványok felhasználásával építtette az 1740-es években. Bővíttette és a belső díszítéseket készíttette Sándor Antal 1770-1780 között. 1820-tól Jenik János tulajdonában volt, kisebb átalakítások. Az udvarban, a főszárny tengelyében gótizáló kerti lak, a Kamenszky Gyula által alapított Szent Gellért Egyesület kápolnája. Épült a 19. század második felében. A szomszédos telek eredetileg a városi palota gazdasági udvara volt.

külső leírás:

Az egykori Sándor Móric-kúria (ma Kamenszky-ház) barokk sarokházának főhomlokzata a Jókai utca felé néz, annak soros beépítéséhez igazodva. Fő tömegéhez a IV. Béla király utcai oldalhomlokzat felől alacsonyabb lakóépületszárny csatlakozik. A telek másik hosszoldalán tüzelőtároló kamrák helyezkednek el. A telek belső végének kerítéséhez faoszlopos tornácú kerti pavilon és garázs épült. A főhomlokzat 3+1+3 tengelyes, a középtengelyben kosárív formájú kőkeretes kapuval, melyet lizénák fognak össze. Ezek golyvás párkányzata a kapu felett íves záródású. A kapuív és a párkány közti felületet igen finom rokokó fonatos és rozettás, faragott díszítés tölti ki. Középen a Báró Sándor család faragott címerpajzsa látható. Az íves kapupárkány két oldalán virág- és gyümölcsdíszes rokokó kővázák állnak. A palota pesti mesterek műve. A homlokzatok földszinti falsávját vízszintes sávozás tagolja, egyszerű állótéglány alakú ablakokkal. Az emeleti rész ablakait lapos falpillérek választják el egymástól, felettük ívelt szemöldökdísz húzódik. A legdíszesebb főkapu feletti ablak kőkerete többszörös ívvel, homlokkővel és fent rolutából ággá növő rokokó elemekkel. Az oldalhomlokzatok átalakítás illetve hozzáépítés nyomait viselik.

állapot leírása:

Használaton kívül, üresen áll. Az Alkotménybíróság számára kívánták átalakítani, de ez a terv nem valósult meg. (Tervtár: 33052)